Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


(Ez a lap még kialakítás alatt áll)


NONPROFIT KUTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TEVÉKENYSÉGET VÉGZÜNK, DÍJAINK, ÁRAINK NINCSENEK

 

"...elvész a nép, mely tudomány nélkül való"

(Hajdúhadházi és Érmihályfalvi Sillye Gábor, 1865)*

sillye_gabor_kormanybiztos.jpg

 

 

 

 

 

 

*(Eredetiben: Ózeás próféta könyve 4:6) 

AZ ÉPÍTÉSBIOLÓGIA SZAKTERÜLETÉNEK TALÁN LEGNAGYOBB VESZÉLYE AZ IDE VONATKOZÓ TUDOMÁNYOS ISMERETEK HIÁNYA. MAGYARORSZÁGON MINDEN ÉVBEN 32-34.000 EMBER HAL MEG KÜLÖNFÉLE RÁKOS MEGBETEGEDÉSEK KÖVETKEZTÉBEN. A LEGKEVÉSBÉ SEM TARTHATÓ KIZÁRTNAK, HOGY EBBEN A SZOMORÚ STATISZTIKÁBAN AZ ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIA ÉS  A BEÉPÍTETT  ÁRTALMAS ÉPÍTŐANYAGOK IS JELENTŐSEN KÖZREJÁTSZANAK.  NEM ZÁRHATÓ KI , HOGY A SPECIÁLIS ISMERETEKET NÉLKÜLÖZŐ TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ ÉPÍTÉSZEK IS KÖZVETVE FELELŐSEK A HOZZÁVETŐLEGESEN NAPI 30 EMBER FELESLEGES ÉS ELKERÜLHETŐ HALÁLÁÉRT, VALAMINT AZ AZT MEGELŐZŐ SZENVEDÉSÉÉRT. MEGKÉREK EZÉRT MINDEN ÉPÍTÉSZ-, ÉPÜLETGÉPÉSZ-, ÉS VILLAMOSMÉRNÖK KOLLÉGÁT, EGYETEMEINK TANÁRAIT, OKTATÓIT, HALLGATÓIT , HOGY SEGÍTSENEK, BÁRMILYEN CSEKÉLY MÉRTÉKBEN IS, HOGY KUTATÁSAINK ÉS AZ OKTATÁS TERÉN TOVÁBB TUDJUNK LÉPNI ÉS TÁVLATI CÉLKÉNT AZ ÉVES HALÁLOZÁSI STATISZTIKÁT ÍGY MINTEGY 10.000 FŐVEL CSÖKKENTENI TUDJUK.

*SILLYE GÁBOR A XIX. SZÁZADI MAGYAR ÉRTELMISÉG EGYIK KIVÁLÓSÁGA.  ARS POETICÁJÁT  JÓL TÜKRÖZI AZ A MONDAT, AMIT TALÁN A LEGGYAKRABBAN IDÉZNEK TŐLE, ÉS AMIT ÉN IS IDÉZTEM: 

"Miután meg vagyunk győződve, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való, s azért nekünk oda kell törekednünk, hogy a hajdú nép gyermekei egy jól rendezett iskolában jó hazafiakká s hasznos, értelmes polgárokká neveltessenek."

MOST, A XXI. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBAN  ÉPPEN OLYAN IDŐSZERŰ ÉS IGAZ E MEGÁLLAPÍTÁS, MINT EGYKOR AZ Ő IDEJÉBEN ÉS IMMÁRON NEMCSAK A HAJDÚ NÉP GYERMEKEIT, HANEM AZ EGÉSZ MAGYARSÁGOT TEKINTVE. 

MÁS VONATKOZÁSBAN IS  IGAZ EZ, KÜLÖNÖSEN A HAZAI ÉPÍTÉSBIOLÓGIA EGYIK ALAPPROBLÉMÁJÁT TEKINTVE. NEMKÜLÖNBEN, HA FIGYELEMBE VESSZÜK AZT, HOGY NAPONTA 30-32 EMBER HAL MEG ÉRTELMETLENÜL, FELESLEGESEN ÉS HOSSZÚ SZENVEDÉS UTÁN ÉS MINDEZ ANNAK TUDHATÓ BE, HOGY E NÉP "TUDOMÁNY NÉLKÜL VALÓ".

MAGYARORSZÁG E TERÜLETEN JELENLEG UGYANIS TÖBB ÉVTIZEDES LEMARADÁSBAN VAN NYUGAT-EURÓPÁVAL ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKKAL SZEMBEN, DE SAJNOS MÉG AZ EGYKORI SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL SZEMBEN IS.

A KÖZEL TELJES TUDATLANSÁGUNKÉRT ÉS E TÉREN MEGMUTATKOZÓ KÖZÖNYÖSSÉGÜNKÉRT, EGYKORI ÉS JELENLEGI VEZETŐ POLITIKUSAINK ÉRDEKTELENSÉGÉÉRT SÚLYOS ÁRAT FIZETETT ÉS SAJNOS FIZET MIND A MAI NAPIG  NEMZETÜNK. EZ AZ ÉRDEKTELENSÉG TÖBB ÁLDOZATOT SZED, MINT AZ ÖSSZES EURÓPAI TERRORCSELEKMÉNY EGYÜTT VÉVE.

ENNEK AZ ÉRDEKTELENSÉGNEK A KÖVETKEZTÉBEN - NEM KIZÁRT, HOGY - TÖBB EMBER HALT MEG ÉS HAL MEG TOVÁBBRA IS NAPJAINKBAN, FELESLEGESEN ÉS ÉRTELMETLENÜL, MINT A KÉT ATOMTÁMADÁS, A HIROSIMAI ÉS A NAGASZAKI KÖVETKEZTÉBEN.

ERRE FIGYELMEZTETNEK TEHÁT SILLYE GÁBOR ÖRÖK ÉRVÉNYŰ MEGÁLLAPÍTÁSAI, MINT AHOGY KORÁBBAN A SZENTÍRÁS KÖNYVEINEK UGYANCSAK ÖRÖK ÉRVÉNYŰ SORAI IS.

 

Budapest szmogtérképe

A SZMOG ALAPVETŐEN KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉS, DE AZ ÉPÍTÉSBIOLÓGIA FONTOS HATÁRTERÜLETI KÉRDÉSE IS. KÖZREJÁTSZIK ABBAN, HOGY A BENNE LÉVŐ PM10 ÉS PM2,5 RÉSZECSKÉK RÉVÉN A TÜDŐ NYÁLKAHÁRTYÁJÁN MIKROGYULLADÁSOK JÖHESSENEK LÉTRE, KAPUT NYITVA A RADON, A RADON KARCINOGÉN LEÁNYELEMEI ÉS MÁS RADIONUKLIDOK TÜDŐSZÖVETI KÖTŐDÉSÉHEZ. 

 


  • AZ EURÓPAI UNIÓBAN A TAGORSZÁGOK ÉVES KÖLTSÉGVETÉSEIT SZEMLÉLVE  AZ ELSŐ HELYEN A NEMZETBIZTONSÁGI KIADÁSOKAT TALÁLJUK. EZUTÁN KÖZVETLENÜL AZ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK KÖVETKEZNEK.
  •  
  • AZ EGÉSZSÉG VESZÉLYEZTETÉSE  TEHÁT OLYAN TÉNYEZŐ, AMELY NEMCSAK AZ EGYÉN, HANEM AZ ADOTT ORSZÁG, SŐT AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZINTJÉN IS, SÚLYOS PROBLÉMÁKAT OKOZ.
  •  
  • A BETEGSÉGEK KIVÁLTÓ OKAI KÖZÖTT ELŐKELŐ HELYET FOGLAL EL AZ EGÉSZSÉGTELEN KÖRNYEZET. AZ EGÉSZSÉGTELEN KÖRNYEZETBEN PEDIG SZOMORÚAN ELŐKELŐ HELYET FOGLALNAK EL A "BETEG" HÁZAK. EZEK A HÁZAK BETEGSÉGET OKOZNAK, HOSSZABB TÁVON PEDIG HALÁLOS BETEGGÉ TESZIK A BENNE ÉLŐ EMBEREKET, VAGY  A HOSSZABBAN OTT TARTÓZKODÓKAT. IGAZ LEHET EZ ÚGY AZ OTTHONI, MINT A MUNKAHELYI VAGY A KÖZINTÉZMÉNYI (ÓVODAI, ISKOLAI, KÓRHÁZI, STB.) KÖRNYEZETBEN IS.
  •  
  • AZ ÉPÍTÉSBIOLÓGIA, - NÁLAM TÚLNYOMÓAN A DEFENZÍV ÉPÍTÉSBIOLÓGIA - ELSŐDLEGES FELADATAI KÖZÉ TARTOZIK TEHÁT E BETEG HÁZAK (ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK) FELISMERÉSE ÉS A PROBLÉMÁK ELHÁRÍTÁSA, VAGY AZ ÚTMUTATÁS EZEK IRÁNYÁBA. 
  •  
  • NEM KEVÉSBÉ FONTOS FELADATKÉNT KELL KEZELNI --- AZONBAN MÁR A PREVENTÍV ÉPÍTÉSBIOLÓGIAI MŰKÖDÉSI KÖRÉBEN --, -A KÜLÖNFÉLE  EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ 
  • ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOKNAK A LEHETŐ LEGKORÁBBI FÁZISBAN, AKÁR MÉG A TERVEZÉS IDŐSZAKÁBAN -TÖRTÉNŐ KISZŰRÉSÉT.

 

 

Több, mint tizenhárom év építésbiológiai méréseit és dokumentálásait követően, illetve hozzávetőlegesen további mintegy hét évi tanulás  és kutatás után elhatároztam, hogy a szerzett tapasztalatokat megosztom mindazokkal, akik a témával kapcsolatban érdeklődnek. A tanulmányok folytatódnak és remélem, hogy a kutatások is. Szerény eredményeimet, gondolataimat  tehát közreadom, addig is, amíg elkészül tervezett és megkezdett könyvem ugyanebben a témában.

Az oldalon található kifejezések és kategóriák, szakági elnevezések egyelőre nem tekinthetők "hivatalosnak", ezek nem mások, mint az én széljegyzeteim.   

 

CROSS Építésbiológiai Intézet

Szulyovszky László 

  • építészmérnök
  • igazságügyi szakértő
  • kutató
  • Az ÉTE Építéstudományi és Pm. szakosztálya 
  • Építésbiológiai és ergonómiai
  • munkacsoportjának vezetője

ebio-rakos-sejt-tumor-cell-illusztracio7.jpg

AZ IDEI TAVASZI ELŐADÁSSOROZAT KÖVETKEZŐ ELŐADÁSA LESZ

2019. MÁJUS 10.-ÉN DÉLUTÁN   

AZ ÉTE- ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI ÉS PROJEKTMENEDZSER SZAKOSZTÁLYA RENDEZÉSÉBEN A MŰEGYETEMEN A "K" ÉPÜLETBEN 15.00- KOR A II. EMELET 11. SZ. TEREMBEN. AZ ELŐADÁSOK CÍME:

XLVIII

AZ ELEKTROSZMOG ÉPÍTÉSBIOLÓGIAI KOCKÁZATAI

A LAKÁSOKBAN ÉS A MUNKAHELYEKEN

XLIX

VEGYI ÁRTALMAK KÉRDÉSEI A LAKÓÉPÜLETEKBEN ÉS AZ IRODAI MUNKAHELYEKEN

ELŐADÓ. SZULYOVSZKY LÁSZLÓ ÉPM.

ÉPÍTÉS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐ

A CROSS ÉPÍTÉSBIOLÓGIAI INTÉZET ÉS

AZ ÉTE ÉPÍTÉSBIOLÓGIAI ÉS ERGONÓMIAI TUDOMÁNYOS KUTATÓ

MUNKACSOPORT VEZETŐJE

A BELÉPÉS INGYENES, MÉK KREDITPONTOS ELŐADÁS. A MEGTEKINTÉSÉRT 1 KREDITPONT JÁR

NYILVÁNOS ELŐADÁS, REGISZTRÁCIÓ NEM SZÜKSÉGES, MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZÍVESEN LÁTUNK

 

I.

Bevezető

 

Az építésbiológia egy igen fiatal, mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő interdiszciplináris, azaz köztes, tudományok közötti tudomány. A napjainkra azonban már önálló tudományként tartják nyilván és így tisztelem jómagam is.

 

 

Egy kiragadott, de konkrét példa a sok közül:

 

 

Az elmúlt évszázadokban, de különösen a XIX. század utolsó harmadában a történelemben második ipari forradalomként is említett időszakban az ipar fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. Magyarországon az 1848-as forradalom és szabadságharc idején még alig félszáz gőzgép működött, majd a viharok elmúltával az 1867. évi kiegyezést követően e gőzmeghajtású erőgépek száma megsokszorozódott.

Az eleinte fával és ásványi szénnel felfűtött kazánokat később aztán felváltották a jobb minőségű és nagyobb fűtőértékű szenekkel és a feketeszénből előállított kokszokkal tüzelő berendezések. Ezzel egyidejűen pedig megjelent a tüzelés mellékterméke, a salak.

Salak, salak egyre nagyobb, nem sokkal később már óriási mennyiségben. A fejlődő és ekkor még hőskorát élő magyar ipar fellélegzett, amikor valaki rájött, hogy ez a lyukacsos, viszonylag könnyű és porózus, megszilárdult gázbuborékokkal olykor sűrűn ellátott hulladékanyag kiválóan alkalmas az épületek födémszerkezeteinek feltöltésére.

Ezzel egyidejűleg bizonyos értelemben már megkezdődött a magyar építésbiológia története, noha ekkor még e fogalom teljességgel ismeretlen volt, és pusztán a kezdet is csak utólag értékelhető.

Az építkezésekre elhordott salakanyagért fizetni nem kellett, a gyárak örültek, hogy valaki elviszi tőlük az egyre nagyobb tömegű hulladékot, veszélyes hulladékot.

Ekkor persze még senki sem tudta, hogy ennek az anyagnak egy  jelentős része mitől is veszélyes. Sajnos ez a tudatlanság jó száz éven keresztül semmit sem változott, így mindentől függetlenül Magyarországon gyakorlatilag egészen az 1980-as évek végéig beépítették födémfeltöltésként vagy más épületszerkezetek alapanyagaként a különféle salakanyagokat, jellemzően a kazánsalakot és a kohósalakot.

A közelmúlt évtizedekben vált ismertté, hogy a hazai szenek - különösen a dunántúli szénmezők (Ajka, Pécs, Komló) szenei - nemcsak európai, hanem világviszonylatban is kimagaslónak számító radioaktív háttérsugárzással rendelkeznek.

A szén elégetése során pedig a sugárzóanyag tartalom feldúsul, így a keletkező salak ún. gamma dózisa mérhetően magasabb értékeket mutat, mint az égetés előtt a kiindulási anyagé.

A gamma sugárzás pedig ún. ionizáló sugárzás, a ma már széles körben ismert alfa és béta sugárzással együtt. Sejtromboló, sejt degeneráló hatása is közismert manapság. Sajnos azonban nem így volt ez korábban. Magyarországon, noha egy miniszteri rendelet már a múlt század hatvanas éveiben megtiltotta a kazán és kohósalakok építőipari felhasználását, a rendelet betartásával azonban a mindennapok gyakorlatában nem túl sokat törődtek. 

 

A legnagyobb probléma itt az, hogy ha nem tudjuk, hogy hol helyezkednek el pontosan ezek a sugárzó salakos szakaszok vagy más sugárzóanyag tartalmú részek. Ebben az esetben ugyanis esélyünk sincs a védekezésre...

Kutatásokra és mérésekre van tehát szükség, nem kizárt, hogy igen nagy számban.

 

Mindezekből már következik, hogy az építésbiológia mint tudomány tagozódása is megindult, hiszen a tudásanyag növekedésével szükségessé válik a szakosodás. Az említett problémakör nyomán tehát születőben van egy új tudományos szakág az építésbiológián belül, ami nem más, mint az építésradiológia*** vagy építésradiometria.

E szakág pedig alapvetően nem a sugárzások fizikai (atomfizikai) oldaláról közelít a témához, hanem kifejezetten az építésbiológia oldaláról. Az építéstechnológia és az építészeti tervezés szemszögéből, nemkülönben a lehetséges védekezés és a mentesítés építészeti problémájának szemszögéből.

A megvalósult épületek, építmények által okozott ártalmak igen széles spektrumban mozognak. A teljesség igénye nélkül ezek lehetnek:

  • környezeti ártalmak (pl. globális felmelegedés*, légköri szennyezés, talajszennyezés, elektroszmog, fényszennyezés, stb.)
  • humán ártalmak (vegyi, biológiai, radiológiai ártalmak, karcinogén anyagok pl. azbeszt, stb.)
  • másodlagos, ill. közvetett ártalmak (növény és állatvilág**)
  • prediszciplináris ártalmak (olyan ártalamak amelyekről jelenleg még nem tudunk, de, létezhetnek)

** és *ld. építésökológia

***Ld. külön fejezetben.

Az építésbiológiai kutatásaim nagyobb részben az épületek építése során már bekövetkezett az egészséget esetlegesen veszélyeztető, vagy kifejezetten egészségkárosító hatásokat érintik. Amennyiben tehát a "baj" már bekövetkezett, akkor ezt a területet jegyezhetjük a defenzív építésbiológia (azaz védekező típusú ébio.) kifejezéssel. Amennyiben pedig még idejében igyekszünk elkerülni a "bajt", akkor talán nem felesleges a megkülönböztetés, ez az ágazat lehet az ún. preventív építésbiológia (azaz megelőző típusú ébio.)

Utóbbi, preventív témakörbe sorolható a nálunk még sajnos nem létező építésbiológiai szabvány, amely alkalmas lenne arra, hogy nagyobb számú lehetséges megbetegedést megelőzzünk a megfelelő biztonsági előírások betartásával.

 

 

II.

A defenzív építésbiológia hatásrendszere és terhelései röviden*

 

0.-epitesbiologia-e2-p1.jpg

*Ez egy rendkívül leegyszerűsített séma, a valóságban a folyamatok sokkal, de sokkal összetettebbek és a kapcsolatrendszer is jóval bonyolultabb, természetesen a rendszerelemek száma is jóval nagyobb.

 

III.

Az emberi testet, - hasonlíthatjuk akár egy hardverhez (HW) - mint nagyon bonyolult elektronikai-kémiai-biológiai komplex rendszert - az épületekben, vagy az építményekben  különféle olyan hatások, terhelések érik, amelyek a szervezet egyensúlyát, harmonikus működésének rendjét képesek hosszabb-rövidebb idő alatt részben, vagy akár teljesen felborítani. Ekkor következnek be a különféle rendszerhibák, azaz más néven a megbetegedések.

 

A legfontosabb terhelések az elektronikai (fizikai, elektromos, radiológiai terhelések - (E), a kémia vagy más szóval a vegyi terhelések (K) továbbá a biológiai terhelések (B), ezek összege adja a teljes testi terhelést (TT). Ez egyben a mérleg bal oldala is.

 

Az egyensúlyt az ember szellemi erejével, tudásával, lelki erejével pszichikai stabilitásával képes másfelől fenntartani (P,I,L). Amennyiben ezek közül valamelyik is lényegesen meggyengül, akkor az egyensúly ugyancsak felborulhat. Lehet az egészségi problémák kiváltó oka is ezek közül bármelyik. (pl. pszichoszomatikus megbetegedések). Ez képezi a mérleg jobb oldalát a szimbolikus ábrán*.

 

A rosszul tervezett, vagy kivitelezett épületeinkkel, sajnos van ilyen szép számmal, képesek vagyunk akár erről az oldalról is megtámadni és részben, vagy egészben tönkre is tenni az emberi harmóniát.

Többek között például:

Rossz belső térarányokkal, nyomott, alacsony belmagasságú terekkel, rosszul megválasztott vagy alkalmazott színdinamikával, elégtelen közvetlen természetes megvilágítással (pl. kicsi, rosszul elhelyezett ablakokkal), vagy akár rosszul elhelyezett erősáramú hálózatokkal igen gyors "eredményeket" lehet elérni az emberi  szoftver oldal (SW) egyensúlyának, majd ezt követően a bal oldal (HW) egyensúlyának felborítása területén is.

 

Az építésbiológia egyik feladata tehát az, hogy az építészet, a tudatos tervezés és a minőségi kivitelezés révén megelőzze ezeket a problémákat, ekkor beszélhetünk megelőző jellegű, azaz preventív építésbiológiáról.

 

Amikor a baj már bekövetkezett, mert mondjuk a hibát eleink már több évtizede, vagy akár már száz éve követték el, akkor nincs más lehetőség, mint a megfelelő és hatékony védekezés, ekkor beszélhetünk az ún. defenzív építésbiológiáról. A tegnap felismert hibáiból tanulva azonban van esélyünk elkerülni a holnap hibáit.

 

TÜDŐRÁKOS HALÁLESETEK SZÁMA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN

100.000 FŐRE VETÍTVE*

 

A DOHÁNYZÁSI STATISZTIKÁBAN PEDIG MAGYARORSZÁG MÉG DOBOGÓS HELYET SEM ÉR EL, MIVEL AZ ÖTÖDIK

(FORRÁS: DR. TOMPA ANNA, MAGYAR TUDOMÁNY 2011.11 ,BUDAPEST)

*Néhány év elteltével a helyzetünk tovább romlott

*******

 

 

Képgaléria

Az ember, mint rendszer az építésbiológia felfogásában

Dátum: 2014.12.02
Fénykép: 11
Mappák: 1
 

Fényképek

 
 

 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2019 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 12838
30 nap: 932
24 óra: 29